Idén június utolsó hetében Japánban körülbelül 15 000 embert szállítottak mentőautóval egészségügyi intézményekbe hőguta miatt. Hét haláleset történt, 516 beteg állapota súlyos. Európa nagy részén szokatlanul magas hőmérsékletet tapasztaltak júniusban, sok helyen elérve a 40°C-ot. A globális felmelegedés miatt az utóbbi években egyre gyakrabban sújtják a hőhullámok a világ legtöbb területét. Sok embert érintettek a hőhullámok.
Japánban évente körülbelül 5000 ember hal meg balesetben otthoni fürdés közben. Ezeknek a baleseteknek a többsége télen történik, a fő feltételezett ok a hősokk.
A hőguta és a hősokk reakció tipikus esetek, amikor a környezet hőmérséklete halálos károsodást okozhat az emberi szervezetben.
Hőguta és hősokk reakció
A hőguta egy általános kifejezés azokra a tünetekre, amelyek akkor jelentkeznek, amikor az emberi test nem tud alkalmazkodni a forró és párás környezethez. A testhőmérséklet megemelkedik testmozgás vagy forró és párás környezetben végzett munka során. Általában a test izzad, és hagyja, hogy a hő kilépjen a kültérbe, hogy csökkentse a hőmérsékletét. Ha azonban a test túlságosan izzad, és belsőleg vizet és sót veszít, a testbe belépő és onnan kilépő hő kiegyensúlyozatlan lesz, és a testhőmérséklet hirtelen megemelkedik, ami súlyos esetekben eszméletvesztést és halált okozhat. A hőguta nemcsak a szabadban, hanem beltéren is előfordulhat, amikor a szobahőmérséklet megemelkedik. Japánban a hőgutában szenvedők körülbelül 40%-ánál alakul ki beltérben.
A hősokk reakció azt jelenti, hogy a szervezetet a hirtelen hőmérséklet-változás károsítja. A hősokk okozta állapotok gyakran télen fordulnak elő. A vérnyomás emelkedik és csökken, károsítva a szív és az agy ereit, ami olyan rohamokat okozhat, mint a miokardiális infarktus és a stroke. Ha ezeket az állapotokat nem kezelik sürgősen, gyakran súlyos következmények maradnak fenn, és a halál sem ritka.
Japánban télen megnő a fürdőszobákban bekövetkező halálesetek száma. A nappalik és más helyiségek, ahol az emberek időt töltenek, fűtöttek, de a fürdőszobák gyakran fűtetlenek. Amikor valaki egy meleg szobából egy hideg fürdőszobába megy, és forró vízbe merül, a vérnyomása és a testhőmérséklete hirtelen emelkedik és csökken, ami szív- és agyrohamot okozhat.
Ha rövid ideig nagy hőmérséklet-különbségeknek tesszük ki őket, például télen hideg kültéri és meleg beltéri környezet közötti váltakozáskor, az emberek ájulást, lázat vagy hányingert érezhetnek. A légkondicionálók fejlesztése során gyakori volt, hogy télen hűtési, nyáron pedig fűtési teszteket végeznek. A szerző egy fűtési teszten vett részt, és ájulást érzett, miután rövid ideig a -10ºC-os és a 30ºC-os hőmérsékletű teszthelyiség között váltakozott. Ez egy emberi állóképességi teszt volt.
Hőmérséklet-érzékelés és hozzászokás
Az embernek öt érzékszerve van: látás, hallás, szaglás, ízlelés és tapintás. Ezenkívül érzékeli a hőmérsékletet, a fájdalmat és az egyensúlyt. A hőmérséklet-érzékelés a tapintási érzék része, a meleget és a hideget pedig a meleg, illetve hideg pontoknak nevezett receptorok érzékelik. Az emlősök közül az ember hőtűrő állat, és azt mondják, hogy csak az ember képes maratont futni a perzselő nyári nap alatt. Ez azért van, mert az emberek az egész testükről leizzadva tudják csökkenteni a testhőmérsékletüket.
Azt mondják, hogy az élőlények alkalmazkodnak a folyamatosan változó környezethez, hogy fenntartsák az életüket és a megélhetésüket. Az „alkalmazkodás” szó „hozzászokást” jelent. Tanulmányok kimutatták, hogy amikor nyáron hirtelen meleg lesz, megnő a hőguta kockázata, különösen a második és harmadik napon, majd egy hét elteltével az emberek megszokják a meleget. Az emberek a hideghez is hozzászoknak. Azok az emberek, akik olyan területen élnek, ahol a szokásos külső hőmérséklet akár -10ºC is lehet, melegük lesz egy olyan napon, amikor a külső hőmérséklet 0ºC-ra emelkedik. Néhányan közülük pólót viselhetnek és megizzadhatnak egy olyan napon, amikor a hőmérséklet 0ºC.
Az emberek által érzékelt hőmérséklet eltér a tényleges hőmérséklettől. Japánban, Tokió környékén sokan úgy érzik, hogy áprilisban melegebb, novemberben pedig hidegebb van. A meteorológiai adatok szerint azonban az áprilisi és novemberi maximum-, minimum- és átlaghőmérséklet nagyjából megegyezik.
Légkondicionálás és hőmérséklet-szabályozás
A globális felmelegedés hatásai miatt a világ nagy részét hőhullámok sújtják, és idén is számos hőguta okozta baleset történt. Állítólag azonban a hőséggel összefüggő halálozás kockázata csökkent a légkondicionálás elterjedésével.
A légkondicionálók lágyítják a hőt és megelőzik a hőgutát. A hőguta megelőzésének leghatékonyabb intézkedéseként ajánlott beltéri légkondicionálókat használni.
A légkondicionálók szabályozzák a helyiség hőmérsékletét és páratartalmát, hogy kellemes környezetet teremtsenek, de a külső hőmérséklet nem változik. Amikor az emberek nagy hőmérséklet-különbségű helyek között közlekednek, nagyobb stressznek vannak kitéve, és a hőmérséklet-változások miatt megbetegedhetnek, ami károsíthatja az egészségüket.
A következő intézkedések vehetők figyelembe a rövid időn belüli nagy hőmérséklet-változások elkerülése érdekében az emberi viselkedés tekintetében.
– A téli hősokk-reakciók elkerülése érdekében tartsa a szobák közötti hőmérséklet-különbséget 10°C-on belül.
– A nyári hőguta megelőzése érdekében tartsa a kültéri és a beltéri hőmérséklet közötti különbséget 10°C-on belül. Hatékonynak tűnik a szobahőmérséklet beállításának módosítása légkondicionáló használatával, a mért kültéri hőmérséklet és páratartalom alapján.
– Amikor beltéren és kültéren oda-vissza közlekedünk, hozzunk létre egy közbenső hőmérsékleti körülményt vagy teret, és maradjunk ott egy ideig, hogy megszokjuk a környezetet, majd menjünk be vagy ki.
A hőmérséklet-változások okozta egészségkárosodás csökkentése érdekében kutatásokra van szükség a légkondicionálással, a lakhatással, a berendezésekkel, az emberi viselkedéssel stb. kapcsolatban. Remélhetőleg a jövőben olyan légkondicionáló termékeket fognak kifejleszteni, amelyek ezeket a kutatási eredményeket megtestesítik.
Közzététel ideje: 2022. október 19.
