Miközben extrém hőhullámok sújtják az Egyesült Államokat, Európát és Afrikát, több ezer ember halálát okozva, a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy a legrosszabb még hátravan. Mivel az országok továbbra is üvegházhatású gázokat juttatnak a légkörbe, és az Egyesült Államokban fennáll a veszélye annak, hogy érdemi szövetségi klímaváltozási törvények megszűnnek, az idei nyári tikkasztó hőmérséklet 30 év múlva is enyhének tűnhet.
Ezen a héten sokan tanúi lehettek annak, hogy a szélsőséges hőség milyen halálos hatással lehet egy olyan országban, amely nincs felkészülve a perzselő hőmérsékletre. Az Egyesült Királyságban, ahol a légkondicionálás ritka, a tömegközlekedés leállt, az iskolák és irodák bezártak, a kórházak pedig lemondták a nem sürgősségi beavatkozásokat.
A légkondicionálás, egy olyan technológia, amelyet sokan magától értetődőnek vesznek a világ leggazdagabb országaiban, életmentő eszköz lehet a szélsőséges hőhullámok idején. A világ legforróbb – és gyakran legszegényebb – részein élő 2,8 milliárd embernek azonban jelenleg csak mintegy 8%-a rendelkezik légkondicionálóval az otthonában.
Egy nemrégiben megjelent tanulmányban a Harvard China Project kutatói, akik a Harvard John A. Paulson Műszaki és Alkalmazott Tudományok Iskolájában (SEAS) működnek, modellezték a légkondicionálók iránti jövőbeli igényt a szélsőséges hőség napjainak globális növekedéseként. A csapat hatalmas különbséget talált a jelenlegi légkondicionáló kapacitás és a 2050-re életmentéshez szükséges kapacitás között, különösen az alacsony jövedelmű és fejlődő országokban.
A kutatók becslése szerint 2050-re több országban átlagosan a lakosság legalább 70%-ának lesz szüksége légkondicionálóra, ha a kibocsátás mértéke tovább növekszik, és ez a szám még magasabb az egyenlítői országokban, mint például India és Indonézia. Még ha a világ el is éri a Párizsi Éghajlatvédelmi Megállapodásban foglalt kibocsátási küszöbértékeket – ami jelenleg nem tart jó úton –, a világ legmelegebb országainak lakosságának átlagosan 40-50%-a továbbra is szorul majd légkondicionálóra.
„A kibocsátási pályáktól függetlenül a légkondicionálók vagy más helyiséghűtési lehetőségek nagymértékű bővítésére van szükség emberek milliárdjai számára, hogy ne legyenek kitéve ezeknek a szélsőséges hőmérsékleteknek életük hátralévő részében” – mondta Peter Sherman, a Harvard China Project posztdoktori munkatársa és a friss tanulmány első szerzője.
Sherman Haiyang Lin posztdoktori ösztöndíjassal és Michael McElroy-jal, a SEAS Gilbert Butler környezettudományi professzorával kifejezetten azokat a napokat vizsgálta, amikor a hő és a páratartalom kombinációja – amelyet az úgynevezett egyszerűsített nedves hőmérséklettel mérnek – akár fiatal, egészséges embereket is megölhet néhány óra alatt. Ezek a szélsőséges események akkor fordulhatnak elő, amikor a hőmérséklet kellően magas, vagy amikor a páratartalom elég magas ahhoz, hogy megakadályozza az izzadság lehűlését a testen.
„Míg azokra a napokra koncentráltunk, amikor az egyszerűsített nedves hőmérséklet meghaladta azt a küszöbértéket, amely felett a hőmérséklet a legtöbb ember számára életveszélyes, az e küszöbérték alatti nedves hőmérsékletek továbbra is elég kellemetlenek és veszélyesek lehetnek ahhoz, hogy légkondicionálót igényeljenek, különösen a veszélyeztetett csoportok számára” – mondta Sherman. „Tehát ez valószínűleg alábecsüli azt, hogy mennyi légkondicionálóra lesz szükségük az embereknek a jövőben.”
A csapat két jövőképet vizsgált – az egyikben az üvegházhatású gázok kibocsátása jelentősen megnő a mai átlaghoz képest, a másikban pedig egy középút jövőjét, ahol a kibocsátások csökkennek, de nem teljesen.
A kutatócsoport becslése szerint a magas kibocsátású jövőben India és Indonézia városi lakosságának 99%-ának lesz szüksége légkondicionálóra. Németországban, egy történelmileg mérsékelt éghajlatú országban a kutatók becslése szerint a lakosság akár 92%-ának is szüksége lesz légkondicionálóra extrém hőség esetén. Az Egyesült Államokban a lakosság körülbelül 96%-ának lesz szüksége légkondicionálóra.
A magas jövedelmű országok, mint például az Egyesült Államok, jobban felkészültek még a legszörnyűbb jövőre is. Jelenleg az Egyesült Államok lakosságának mintegy 90%-a fér hozzá légkondicionálóhoz, szemben Indonézia 9%-ával és Indiával, ahol ez az arány mindössze 5%.
Még ha a kibocsátásokat csökkentik is, Indiában és Indonéziában továbbra is légkondicionálót kell telepíteni a városi lakosság 92, illetve 96%-a számára.
Több légkondicionáló több energiát igényel. A szélsőséges hőhullámok már most is megterhelik az elektromos hálózatokat világszerte, és a légkondicionáló iránti hatalmas megnövekedett kereslet a jelenlegi rendszereket a teljes tönkremenetel határáig sodorhatja. Az Egyesült Államokban például a légkondicionálók már most is a lakossági villamosenergia-igény csúcsértékének több mint 70%-át teszik ki egyes államokban a rendkívül forró napokon.
„Ha megnő a váltóáram iránti kereslet, az jelentős hatással lesz az elektromos hálózatra is” – mondta Sherman. „Ez megterheli a hálózatot, mivel mindenki egyszerre fog váltóáramot használni, ami befolyásolja a csúcsidőszaki villamosenergia-keresletet.”
„A jövőbeli energiarendszerek tervezésekor egyértelmű, hogy nem lehet egyszerűen a jelenlegi keresletet felskálázni, különösen olyan országok esetében, mint India és Indonézia” – mondta McElroy. „Az olyan technológiák, mint a napenergia, különösen hasznosak lehetnek e kihívások kezelésében, mivel a megfelelő kínálati görbe jól korrelál a nyári csúcsidőszakokkal.”
A megnövekedett áramigény mérséklésére szolgáló egyéb stratégiák közé tartoznak a páramentesítők, amelyek lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint a légkondicionálók. Bármi is legyen a megoldás, egyértelmű, hogy a szélsőséges hőség nem csak a jövő generációinak problémája.
„Ez jelenleg egy probléma” – mondta Sherman.
Közzététel ideje: 2022. szeptember 7.
