Tudósok és politikusok szerint az éghajlatváltozás miatt bolygói válsággal nézünk szembe.
De mi a bizonyíték a globális felmelegedésre, és honnan tudhatjuk, hogy ezt az emberek okozzák?
Honnan tudhatjuk, hogy a világ egyre melegebb?
Bolygónk az ipari forradalom hajnala óta gyorsan felmelegszik.
A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1850 óta körülbelül 1,1 Celsius-fokkal emelkedett. Ráadásul az elmúlt négy évtized mindegyike melegebb volt, mint bármelyik azt megelőző, a 19. század közepe óta.
Ezek a következtetések a világ különböző részein gyűjtött mérések millióinak elemzéséből származnak.A hőmérsékleti értékeket szárazföldi meteorológiai állomások, hajók és műholdak gyűjtik.
Több független tudóscsoport ugyanerre az eredményre jutott – az ipari korszak kezdetével egybeeső hőmérséklet-emelkedésre.
A tudósok még távolabbra is képesek rekonstruálni a hőmérséklet-ingadozásokat.
A fagyűrűk, a jégmagok, a tavi üledékek és a korallok mind a múlt éghajlatának jelét rögzítik.
Ez megadja a nagyon szükséges kontextust a felmelegedés jelenlegi szakaszához.Valójában a tudósok becslése szerint a Föld körülbelül 125 000 éve nem volt ilyen meleg.
Honnan tudjuk, hogy az emberek felelősek a globális felmelegedésért?
Az üvegházhatású gázok – amelyek csapdába ejtik a Nap hőjét – a döntő kapocs a hőmérséklet-emelkedés és az emberi tevékenység között.A legfontosabb a szén-dioxid (CO2), mivel nagy mennyiségben van jelen a légkörben.
Azt is elmondhatjuk, hogy a CO2 csapdába ejti a Nap energiáját.A műholdak azt mutatják, hogy a Földről kevesebb hő távozik az űrbe pontosan olyan hullámhosszon, amelyen a CO2 elnyeli a kisugárzott energiát.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a fák kivágása ennek az üvegházhatású gáznak a felszabadulásához vezet.Mindkét tevékenység robbanásszerűen megnőtt a 19. század után, így nem meglepő, hogy ugyanebben az időszakban nőtt a légkör CO2-kibocsátása.
Van mód arra, hogy határozottan megmutassuk, honnan származik ez a többlet CO2.A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező szénnek jellegzetes kémiai jele van.
A fák gyűrűi és a sarki jég egyaránt változásokat mutat a légköri kémiában.Megvizsgálva azt mutatják, hogy a szén – különösen a fosszilis forrásokból származó – jelentősen megemelkedett 1850 óta.
Az elemzés azt mutatja, hogy 800 000 éven keresztül a légkör CO2-tartalma nem emelkedett 300 ppm fölé.Az ipari forradalom óta azonban a CO2-koncentráció a jelenlegi közel 420 ppm-es szintre emelkedett.
Számítógépes szimulációkat, úgynevezett klímamodelleket használnak annak bemutatására, hogy mi történt volna a hőmérséklettel az emberek által kibocsátott hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz nélkül.
Felfedik, hogy a 20. és 21. században kevés globális felmelegedés – és esetleg némi lehűlés – történt volna, ha csak természetes tényezők befolyásolták volna az éghajlatot.
A modellek csak az emberi tényezőkkel magyarázhatják a hőmérséklet növekedését.
Milyen hatással van az ember a bolygóra?
A Föld már tapasztalt felmelegedési szintje az előrejelzések szerint jelentős változásokat fog okozni a minket körülvevő világban.
Ezeknek a változásoknak a valós megfigyelései megegyeznek a tudósok által az ember által előidézett felmelegedéssel várt mintákkal.Tartalmazzák:
***A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók gyorsan olvadnak
***Az időjárással összefüggő katasztrófák száma ötszörösére nőtt 50 év alatt
***A globális tengerszint 20 cm-rel emelkedett a múlt században, és még mindig emelkedik
***Az 1800-as évek óta az óceánok mintegy 40%-kal savasabbá váltak, ami hatással van a tengeri élővilágra
De régen nem volt melegebb?
A Föld múltjában több forró időszak is volt.
Körülbelül 92 millió évvel ezelőtt például olyan magas volt a hőmérséklet, hogy nem voltak sarki jégsapkák, és krokodilszerű lények éltek egészen a kanadai sarkvidékig.
Ez azonban senkit nem vigasztalhat meg, mert emberek nem voltak a közelben.A múltban a tenger szintje 25 méterrel (80 lábbal) magasabb volt, mint a jelenlegi.Az 5-8 méteres emelkedés elegendőnek tekinthető ahhoz, hogy a világ legtöbb tengerparti városát elmerítse.
Bőséges bizonyíték van az élet tömeges kihalására ezekben az időszakokban.Az éghajlati modellek pedig azt sugallják, hogy a trópusok időnként „holt zónává” válhatnak, amely túl meleg ahhoz, hogy a legtöbb faj túlélje.
Ezeket a meleg és hideg közötti ingadozásokat számos jelenség okozta, beleértve a Föld ingadozását, miközben hosszú ideig kering a Nap körül, vulkánkitörések és rövid távú éghajlati ciklusok, mint például az El Niño.
Az úgynevezett klíma "szkeptikusok" csoportjai évek óta kétségbe vonják a globális felmelegedés tudományos alapját.
Mára azonban gyakorlatilag minden tudós, aki rendszeresen publikál lektorált folyóiratokban, egyetért a klímaváltozás jelenlegi okaival.
Egy 2021-ben kiadott kulcsfontosságú ENSZ-jelentés szerint "egyértelmű, hogy az emberi befolyás felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet".
További információért kérjük, tekintse meg:https://www.bbc.com/news/science-environment-58954530
Feladás időpontja: 2022-10-21