A tudósok és a politikusok szerint a klímaváltozás miatt bolygóválsággal nézünk szembe.
De mi a bizonyíték a globális felmelegedésre, és honnan tudjuk, hogy az ember okozza?
Honnan tudjuk, hogy a világ melegszik?
Bolygónk az ipari forradalom hajnala óta rohamosan melegszik.
A Föld felszínének átlaghőmérséklete 1850 óta körülbelül 1,1 Celsius-fokkal emelkedett. Továbbá az elmúlt négy évtized mindegyike melegebb volt, mint az azt megelőző bármelyik, a 19. század közepe óta.
Ezek a következtetések a világ különböző részein gyűjtött több millió mérés elemzéséből származnak. A hőmérsékleti adatokat szárazföldi, hajókon és műholdakon lévő meteorológiai állomások gyűjtik.
Több független tudóscsoport is ugyanarra az eredményre jutott – a hőmérséklet emelkedése egybeesett az ipari korszak kezdetével.
A tudósok még régebbre is képesek rekonstruálni a hőmérséklet-ingadozásokat.
A fa évgyűrűi, a jégmagok, a tóüledékek és a korallok mind a múltbeli éghajlat nyomait mutatják.
Ez nagyon is szükséges kontextust ad a felmelegedés jelenlegi szakaszához. Valójában a tudósok becslése szerint a Föld körülbelül 125 000 éve nem volt ilyen forró.
Honnan tudjuk, hogy az emberiség felelős a globális felmelegedésért?
Az üvegházhatású gázok – amelyek csapdába ejtik a Nap hőjét – kulcsfontosságú kapcsolatot jelentenek a hőmérséklet-emelkedés és az emberi tevékenységek között. A legfontosabb a szén-dioxid (CO2), mivel nagy mennyiségben van jelen a légkörben.
Azt is megállapíthatjuk, hogy a CO2 csapdába ejti a Nap energiáját. A műholdak azt mutatják, hogy kevesebb hő távozik a Földről az űrbe pontosan azokon a hullámhosszakon, amelyeken a CO2 elnyeli a kisugárzott energiát.
A fosszilis tüzelőanyagok elégetése és a fák kivágása ennek az üvegházhatású gáznak a kibocsátásához vezet. Mindkét tevékenység a 19. század után robbanásszerűen terjedt, így nem meglepő, hogy a légköri CO2-szint ugyanebben az időszakban nőtt.
Van egy mód, amellyel egyértelműen kimutathatjuk, honnan származik ez a plusz CO2. A fosszilis tüzelőanyagok elégetése során keletkező szénnek jellegzetes kémiai jellemzője van.
A fa évgyűrűi és a sarki jég egyaránt a légkör kémiai összetételének változásait követik nyomon. Vizsgálatuk során kiderült, hogy a szén – különösen a fosszilis forrásokból származó – mennyisége jelentősen megnőtt 1850 óta.
Az elemzések azt mutatják, hogy 800 000 éven keresztül a légköri CO2 szintje nem emelkedett 300 ppm fölé. Az ipari forradalom óta azonban a CO2 koncentrációja a jelenlegi, közel 420 ppm-es szintre emelkedett.
Számítógépes szimulációkat, más néven klímamodelleket használtak annak bemutatására, hogy mi történt volna a hőmérséklettel az emberek által kibocsátott hatalmas mennyiségű üvegházhatású gáz nélkül.
A tanulmány feltárja, hogy a 20. és 21. században csekély globális felmelegedés – sőt, esetleg némi lehűlés – következett volna be, ha csak természetes tényezők befolyásolták volna az éghajlatot.
Csak akkor tudják a modellek megmagyarázni a hőmérséklet-emelkedést, ha figyelembe vesszük az emberi tényezőket is.
Milyen hatással van az ember a bolygóra?
A Föld által már megtapasztalt felmelegedés szintje várhatóan jelentős változásokat fog okozni a körülöttünk lévő világban.
Ezen változások valós megfigyelései megfelelnek azoknak a mintázatoknak, amelyeket a tudósok az ember okozta felmelegedésnél várnak. Ezek a változások a következők:
***A grönlandi és az antarktiszi jégtakarók gyorsan olvadnak
***Az időjárással összefüggő katasztrófák száma 50 év alatt ötszörösére nőtt.
***A globális tengerszint 20 cm-rel (8 hüvelykkel) emelkedett az elmúlt évszázadban, és továbbra is emelkedik.
***Az 1800-as évek óta az óceánok körülbelül 40%-kal savasabbá váltak, ami hatással van a tengeri élővilágra.
De régen nem volt melegebb?
A Föld történetében számos forró időszak volt.
Körülbelül 92 millió évvel ezelőtt például a hőmérséklet olyan magas volt, hogy nem voltak sarki jégsapkák, és krokodilszerű lények éltek egészen a kanadai sarkvidékig.
Ez azonban senkit sem szabadna megnyugtatnia, mivel emberek akkoriban nem éltek a földön. A múltban a tengerszint időnként 25 méterrel (80 lábbal) magasabb volt, mint napjainkban. Az 5-8 méteres (16-26 lábas) emelkedés elegendőnek tekinthető ahhoz, hogy a világ legtöbb tengerparti városát víz alá helyezze.
Bőséges bizonyíték van arra, hogy ezekben az időszakokban tömeges életkihalások történtek. Az éghajlati modellek pedig azt sugallják, hogy a trópusok időnként „halott zónákká” válhattak, túl forróvá a legtöbb faj túléléséhez.
Ezeket a meleg és hideg közötti ingadozásokat számos jelenség okozta, beleértve a Föld Nap körüli keringése közbeni imbolygást hosszú időszakokon át, vulkánkitöréseket és rövid távú éghajlati ciklusokat, mint például az El Niño.
Az úgynevezett klímaszkeptikusok csoportjai évek óta kétségbe vonják a globális felmelegedés tudományos alapjait.
Azonban gyakorlatilag minden tudós, aki rendszeresen publikál lektorált folyóiratokban, ma már egyetért a klímaváltozás jelenlegi okaiban.
Az ENSZ 2021-ben kiadott kulcsfontosságú jelentése szerint „kétségtelen, hogy az emberi befolyás felmelegítette a légkört, az óceánokat és a szárazföldet”.
További információkért kérjük, tekintse meg:https://www.bbc.com/news/science-environment-58954530
Közzététel ideje: 2022. október 21.
